2024. december 21.

Két rövidebb kis séta után Karácsony előtt még megmozgattuk magunkat a Calamites csapatával. Felbuszoztunk a TV toronyhoz, majd onnan felhőbe burkolózva indultunk a Rotary körsétány felé, melynek déli ágán szintvonalon haladtunk. Nem volt túl szép az idő. Kicsit talán rá is nyomta a bélyegét a hangulatomra, de az útközben elfogyasztott folyékony télikabát jobb kedvre derített.

Aztán nemsokára megkezdtük az ereszkedést Lapis felé. Itt kezdett felszakadozni a felhőzet is és végre napfényes arcát mutatta az erdő. A Lapis kis  kavicsos parkolójában megnéztük a hét mecseki kőzet alkotta mementót, mely a hét magyar törzset szimbolizálja. (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi.) Aztán átvágtunk a közúton és egy kis ereszkedés után felmásztunk a Sós-hegyi kilátóhoz. Itt páran fel is mentek rá, én lenn maradtam enni-inni, pihenni.

Nemsokára folytattuk lefelé az utunk a Remete rétre, ahol ismét egy kicsit pihentünk, majd átkelve az országúton megkezdtük a felkapaszokdást a Rózsa-hegy oldalába a kék jelzésen. Itt egészen a Patacsi-mező menedékházáig követtük a kék sávot, majd a kék kereszten leereszkedtünk az Éger-patak völgyébe, hogy végül befussunk a Teca Mama Vendéglőjéhez egy jól megérdemelt vacsorára és folyadékpótlásra. Vacsi előtt még leválltam a csapattól és megkerestem a Darázs csípte katona emlékművénél elrejtett geoládát.